.

.
.

2014. június 4., szerda

KENYÉRGONDOK - III. rész

Nem vagyok pék.
Nem tudok ropogós héjú, fehér belű, nagy lyukú, kövér házi cipót sütni…de nem is hiányzik.
Van viszont egy jól bevált kenyérsütőgépünk. Azt használjuk!
Még 2010-ben vettünk, miután 33 évesen, mindenféle előjel nélkül felnőttkori allergia – csalánkiütés – jelentkezett nálam (állítólag örülnöm kéne neki, mert sokan már így születnek), és próbáltunk minden olyat kiiktatni az ételeink közül, amik erre ráerősíthetnek: amik az ételeket „tartósan frissé és puhává”, minket pedig jóllakottá, puffadttá és kövérré tesznek. Ismerős?


Gondoltuk, süssük magunk kenyeret – önnön saját magunknak, legalább tudni fogjuk, mi van benne! Az lesz benne, amit belerakunk. Azóta nem vettünk kenyeret! (max akkor, ha elutazunk valahova). A kenyérsütő remek dolog: tudsz vele kenyeret sütni, de tudsz vele csak dagasztani is, tésztát megdolgozni, sőt, állítólag lekvárt is főz…bár erről az oldaláról még nem teszteltük.


Készült már vele kenyér, bagett, pizza, kifli. Persze nem vizes meg tejes meg vajas kifli…hanem finom rozskifli, grahambagett, tönkölypizza…hülyén hangzik? Kóstold csak meg, frissen kivéve a sütőből!


Mindig van itthon 4-5 fajta liszt. Ezeket vegyítjük. Kenyér esetében a számunkra leginkább bevált liszt-kombináció a következő:


1/3 teljes kiőrlésű tönkölyliszt – ennek a lisztnek a fehérjetartalma 6x nagyobb, mint a búzaliszté
1/3 teljes kiőrlésű rozsliszt – rostokban és kalciumban gazdag, növeli a fizikai erőnlétet
1/3 teljes kiőrlésű búzaliszt – ez búzaliszt, de nem finom liszt! Ez annál durvább őrlésű, viszont ennyi kell bele, hogy az élesztővel reakcióba lépjen. A rozs meg a tönköly ugyanis nem (vagy csak gyengén) lép reakcióba, így a kenyér túl sűrű marad. A végeredmény: barna színű, rostokban gazdag, sűrűbb tésztájú, ízletes kenyér. Laktató, kevés is elég belőle. Formája téglatest, de ez kit érdekel! 



A recept (méréshez bögre, vagyis dl az egység, mivel a kenyérsütőkhöz egy mérőpoharat és egy mérőkanalat adnak):

3 dl teljes kiőrlésű tönkölyliszt
3 dl teljes kiőrlésű rozsliszt 
3 dl teljes kiőrlésű búzaliszt
30 ml olaj
30 ml nádcukor (xylittel nem kel meg a tészta)
10 ml só
5 ml élesztőpor 
4 dl langyos víz
opcionális: 1 ek kömény

A hozzávalókat mi összegyúrjuk, langyos helyen 70-80 percet kelesztjük, majd belerakjuk a kenyérsütő gépbe és az egyórás sütőprogramon kisütjük.

A félreértések elkerülése végett: a búzalisztnek, a rozslisztnek meg a tönkölylisztnek nagyjából ugyan annyi a kalóriaértéke. Ha sok rozs- vagy tönkölykenyeret eszel, nem fogsz fogyni, mert hízni fogsz! Viszont – és itt jön a fontos rész:
- eleve kevesebb is eltelít, jól megdolgoztatja (ezért le is tisztítja) a beleket,
- emésztésük több energiát vesz igénybe (és ez jó!),
- és végül több tápanyagot és fehérjét viszünk be velük!



Próbálkoztam a gluténmentes kenyérrel is, és összeállítottam egy 50% rizsliszt – 50% kukoricaliszt alapú kenyeret! Ha még ettél rosszat!? Ehetetlen volt…
Természetesen aki gluténérzékeny, annak is ennie kell valamit, de ezt a kombinációt ők is felejtsék el! Talán a hajdinaliszt – burgonyaliszt vonalon kéne kísérletezni…én is örök kísérletezésben vagyok, és ígérem, mihelyt ehető gluténmentes kenyeret sikerül készítenem, megosztom veletek. Addig is, akinek ez már sikerült, szívesen veszem tőle a tanácsot. Komolyan!


Ennyit szerettem volna megírni Nektek a lisztekről, kenyerekről. Remélem, volt benne számotokra is hasznos(ítható) információ.
Fanatikus Foszlós Fehérkenyér rajongók, a bicskákat tegyétek el…és gondoljátok újra. Ér ez nektek ennyit…?!


Sziasztok. Egyetek jót, ha tudtok!

Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése