.

.
.

2014. március 18., kedd

FEKETE-FEHÉR? IGEN-NEM? KENYÉRGONDOK – I. RÉSZ

Vannak dolgok, amikről azt hisszük, ismerjük, hiszen használjuk, látjuk, élünk velük, amióta csak az eszünket tudjuk… mégis, ha vesszük a fáradságot és elmélázunk felette, rájövünk, hogy fogalmunk sincs, mit rejtenek magukban, hogyan készülnek és miért az a nevük, ami!

Egy próba: meg tudnád-e mondani, mi a különbség a barna színű, a félbarna, a barna, a rozsos és a rozskenyér között? Meg ott van még a graham, a fitness, a sokmagvas stb. kenyerek népes tábora. Melyik miből készül? Mi van bennük? Miből mennyi?

Veszed, eszed minden nap, meg is nyugszol, hogy akkor most adsz az egészségnek, hiszen (valamitől) „barna” kenyeret majszolsz…csak épp a mérleg nem akar kevesebbet mutatni?

Ugye hogy ugye?

Tegyünk csak rendet a fejekben, bár ez nem lesz egyszerű menet.

Le kell menni egészen a gyökerekig… ok, ha addig nem is, de a csíráig mindenképpen. Ha szemügyre vesszük, miből áll a gabonaszem, érdekes dolgok fognak a helyükre kerülni a fejedben, meglátod. Főleg ha eddig csak a ’megérzéseid súgták’, hogy a „teljes kiőrlésű” meg a „búzacsírával” feliratok valami pozitív dolgot jelölnek.

A két legismertebb kenyérgabona a búza és a rozs. Ezeknek van szemtermésük, pl. búzaszemet már mindenki látott - kívülről. Gyere, szedjük szét!





 

- Legkülső rétege a maghéj, amely több további réteget (a legfontosabb ezek közül az aleuron réteg) takar. Ezek olyan szorosan simulnak egymáshoz, mint a káposztalevelek vagy tapétarétegek. Valójában előbb-utóbb össze is nőnek. Nos, a maghéj nem más, mint a korpa!

- Odabent, a rétegek alatt rejtőzködik a magbelső. Bizarr nemzetközi nevén: endospermium. Mi meg ezt esszük. Ez adja a mag kb. 85%-át.

- A magbelső pedig a csírát foglalja még magába, ez teszi ki a maradék 15%-ot.

A XIX. század közepén a magyar malomipar forradalmi újításának számított az a technológia, amivel a maghéjat (korpát) és a csírát teljesen el tudták választani a magbelsőtől. Innentől kezdve nincs többé korpa, csak „gyönyörű” fehér liszt. És a magyar kultúrában – sajnos – presztízskérdésnek számított, ki ehet „csak” barnás árnyalatú korpás kenyeret, és ki engedhette meg magának a hófehér kenyeret… Természetesen a jóltápláltság, értsd: maga a POCAK is hozzátartozott a státusz-szimbólumokhoz. (húúú!)

A rostok, vitaminok és ásványi anyagok – minden, ami miatt a csíra és maghéj értékesnek számít – ki lettek szűrve, ki lettek TILTVA.

…de miért?

Jogos a kérdés!

Azért, mert a maghéj sok rostot, cellulózt tartalmaz, ami emészthetetlen az emberi szervezet számára (tehát ballasztanyag). …de akkor az mégis miért jó?? Azért, mert jobban megdolgoztatja a vastagbelet, fellazítja a bélfalon lévő lerakódásokat, több energiát égetünk el, míg az emésztőrendszerünk birkózik vele, és kevesebb is elég belőle, hogy jóllakottsági érzésünk legyen.

A GRAHAM kenyér pl. ilyen. Durvára aprított korpás búzalisztből készül, és főleg gyomorpanaszokkal (puffadás, bélrenyheség, székrekedés stb.) küzdő embereknek ajánlják, mert fokozza a gyomor- és bélműködést.

Kereskedelmi szempontból viszont a korpa és csíramentes, fehér búzalisztből készült kenyerek és péksütemények terjedtek el, hiszen azoknak van legmagasabb kalóriaértékük, szénhidrát- és fehérjetartalmuk, és szinte átsuhannak az emésztőcsatornán, békén hagyva a beleinket (max. jól ráragadnak a bélfalra és bélredőkbe, eltömítve azokat). Be is szokás velük zabálni, igaz? De jó ez így?

…folyt. köv. rövidesen. Ne menj messzire.

Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése