– KENYÉRGONDOK – II. RÉSZ

Petőfi Sándor anyukája még azt hitte, szégyellnivaló, ha csak barna kenyeret tud az asztalra tenni, ma ugyanezért a „reformkonyha-fan” jelzőt aggatnánk rá inkább, és étkezési tanácsokat osztogathatna saját 
blogján.

Fekete kenyér (1845)

Miért aggódol, lelkem jó anyám,
Hogy kenyeretek barna, e miatt?
Hisz meglehet: ha nincs idehaza,
Tán fehérebb kenyérrel él fiad.
De semmi az! csak add elém, anyám,
Bármilyen barna is az a kenyér.
Itthon sokkal jobb ízü énnekem
A fekete, mint máshol a fehér.

De vajon mit is ehetett Petőfi ott és akkor? Leginkább azt, szegény, amit éppen elé rakott az anyja… na de mégis mit!?

Vegyük sorra a lehetőségeket:

Ehetett FÉLBARNA KENYERET (bal fölső kép). A félbarna kenyér a liszt arányában tér el a klasszikus fehér kenyértől, mégpedig 85% búzaliszt, 15% rozsliszt felállásban készítik a tésztáját. Mivel a magyar gasztrokultúra nehezen fogadott el bármi mást a fehérliszten kívül, napjainkban a félbarna kenyér fogyasztása is haladásnak számít… de ez még távolról sem „reformkonyha”, ezért számodra éppúgy kerülendő, mint a fehér kenyér.

Ehetett BARNA KENYERET (jobb fölső kép). Ez a kenyértípus készülhet búzalisztből vagy rozslisztből, esetleg a kettő keverékéből. Barna színe a liszt korpatartalmával van összefüggésben. Ebbe már beleőrölték a maghéjat, tehát van benne rost, fehérje, vitamin - ezek sötétítik (’barnítják’) ugyanis a lisztet.

Petőfi ehetett ROZSOS KENYERET is (bal alsó kép). Ez egy olyan kenyérfajta, ahol a lisztkeverékben a rozsliszt aránya 30-50% között van. Színe egészen barna, gyakran kevernek hozzá olajos magvakat vagy szórják meg a tetejüket, és sütik el „fitness cipónak” vagy valami hasonlónak.

De ehetett akár ROZSKENYERET is (jobb alsó kép). A rozskenyér lisztkeverékében a rozsliszt aránya 50%-nál magasabb. A felső határ nincs megszabva, én már vettem Szlovákiában 90% rozsliszt, 10% búzaliszt arányú rozskenyeret. Finom volt! Mivel a rozs nem lép reakcióba az élesztővel (csak a sikértartalmú búzaliszt), ezért legtöbbször némi búzalisztet kevernek hozzá. Persze akad 100%-os rozstartalmú kenyér is, de az olyan sűrű, mintha szurokból lenne kiöntve.

A magyarok finnyogása a savanykás ízű, sűrű tésztájú rozskenyérrel kapcsolatban teljesen érthetetlen a tőlünk északra élő szláv szomszédok, illetve a német/osztrák kultúrkörben élők számára. Ott nem övezi a fehér kenyeret ekkora kultusz, hiszen náluk a mostohább körülmények között is jól megtermő rozs, tönköly, zab, stb. sokkal inkább elterjedt volt.

Amit valószínű nem evett Petőfi, az a MALÁTÁVAL SZÍNEZETT „barna színű” kenyér, hiszen édesanyja már csak nem akarta őt így átverni, de abban biztosak lehetünk, hogy naponta több százezer embertársunk vásárol pörkölt, csíráztatott gabonaőrleménnyel – azaz malátával – színezett kenyeret (melynek színét és ízét általában még karamellel is szokás fokozni), és eszi abban a hiszemben, hogy ő ettől most fogyni fog… nem fog!

Összegezve: fogyás illetve súlytartás szempontjából leginkább a TELJES KIŐRLÉSŰ kenyérfajtákat, ezen belül is a ROZSKENYERET ajánljuk. Ez a fajta telít el leghamarabb, és ebből is tudsz leghosszabb ideig energiát meríteni.

Még mindig nincs vége, rövidesen újra jelentkezem!

Addig is, figyelj oda, mit eszel!