Petőfi Sándor anyukája még azt hitte, szégyellnivaló, ha csak barna
kenyeret tud az asztalra tenni, ma ugyanezért a „reformkonyha-fan”
jelzőt aggatnánk rá inkább, és étkezési tanácsokat osztogathatna saját
blogján.
Fekete kenyér (1845)
Miért aggódol, lelkem jó anyám,
Hogy kenyeretek barna, e miatt?
Hisz meglehet: ha nincs idehaza,
Tán fehérebb kenyérrel él fiad.
De semmi az! csak add elém, anyám,
Bármilyen barna is az a kenyér.
Itthon sokkal jobb ízü énnekem
A fekete, mint máshol a fehér.
De vajon mit is ehetett Petőfi ott és akkor? Leginkább azt, szegény, amit éppen elé rakott az anyja… na de mégis mit!?
Vegyük sorra a lehetőségeket:
Ehetett FÉLBARNA KENYERET (bal fölső kép). A félbarna kenyér a liszt
arányában tér el a klasszikus fehér kenyértől, mégpedig 85% búzaliszt,
15% rozsliszt felállásban készítik a tésztáját. Mivel a magyar
gasztrokultúra nehezen fogadott el bármi mást a fehérliszten kívül,
napjainkban a félbarna kenyér fogyasztása is haladásnak számít… de ez
még távolról sem „reformkonyha”, ezért számodra éppúgy kerülendő, mint a
fehér kenyér.
Ehetett BARNA KENYERET (jobb fölső kép). Ez a
kenyértípus készülhet búzalisztből vagy rozslisztből, esetleg a kettő
keverékéből. Barna színe a liszt korpatartalmával van összefüggésben.
Ebbe már beleőrölték a maghéjat, tehát van benne rost, fehérje, vitamin -
ezek sötétítik (’barnítják’) ugyanis a lisztet.
Petőfi
ehetett ROZSOS KENYERET is (bal alsó kép). Ez egy olyan kenyérfajta,
ahol a lisztkeverékben a rozsliszt aránya 30-50% között van. Színe
egészen barna, gyakran kevernek hozzá olajos magvakat vagy szórják meg a
tetejüket, és sütik el „fitness cipónak” vagy valami hasonlónak.
De ehetett akár ROZSKENYERET is (jobb alsó kép). A rozskenyér
lisztkeverékében a rozsliszt aránya 50%-nál magasabb. A felső határ
nincs megszabva, én már vettem Szlovákiában 90% rozsliszt, 10% búzaliszt
arányú rozskenyeret. Finom volt! Mivel a rozs nem lép reakcióba az
élesztővel (csak a sikértartalmú búzaliszt), ezért legtöbbször némi
búzalisztet kevernek hozzá. Persze akad 100%-os rozstartalmú kenyér is,
de az olyan sűrű, mintha szurokból lenne kiöntve.
A magyarok
finnyogása a savanykás ízű, sűrű tésztájú rozskenyérrel kapcsolatban
teljesen érthetetlen a tőlünk északra élő szláv szomszédok, illetve a
német/osztrák kultúrkörben élők számára. Ott nem övezi a fehér kenyeret
ekkora kultusz, hiszen náluk a mostohább körülmények között is jól
megtermő rozs, tönköly, zab, stb. sokkal inkább elterjedt volt.
Amit valószínű nem evett Petőfi, az a MALÁTÁVAL SZÍNEZETT „barna színű”
kenyér, hiszen édesanyja már csak nem akarta őt így átverni, de abban
biztosak lehetünk, hogy naponta több százezer embertársunk vásárol
pörkölt, csíráztatott gabonaőrleménnyel – azaz malátával – színezett
kenyeret (melynek színét és ízét általában még karamellel is szokás
fokozni), és eszi abban a hiszemben, hogy ő ettől most fogyni fog… nem
fog!
Összegezve: fogyás illetve súlytartás szempontjából
leginkább a TELJES KIŐRLÉSŰ kenyérfajtákat, ezen belül is a ROZSKENYERET
ajánljuk. Ez a fajta telít el leghamarabb, és ebből is tudsz
leghosszabb ideig energiát meríteni.
Még mindig nincs vége, rövidesen újra jelentkezem!
Addig is, figyelj oda, mit eszel!
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése